A vállalkozó és a vállalatok tevékenységét igen sokféle adó terheli. Az adó vagy a forgalomhoz (általános forgalmi adó – ÁFA -, fogyasztási adó, iparűzési helyi adók), vagy az elért jövedelemhez (személyi jövedelemadó, társasági adó), esetenként a vagyonhoz kapcsolódik.

Az adó nagyon régi fogalom: az állam kialakulásához szorosan kapcsolódik. Az állami feladatok ellátásához – a törvényhozáshoz, az államigazgatáshoz, a honvédelemhez, az oktatáshoz stb. – pénzre, illetve erőforrásokra van szükség. Az állam költségvetési bevételeinek számos formája van. Ide tartoznak a vámok, az illetékek és egyéb díjak, de a bevételek között az adók szerepe a legjelentősebb.

Az adó olyan fizetési kötelezettség, amely az állami bevételek egyik fontos formája, a közkiadások fedezésére szolgál.

Jellemzői:

-    a közhatalom egyoldalú akaratával keletkezik,
-    közvetlen ellenszolgáltatással nem jár,
-    nem teljesítés esetén kikényszeríthető.

Az adóztatás első célja tehát a közkiadások fedezése, de emellett más – hol előtérbe kerülő, hol háttérbe szoruló – célok szolgálatába is állítható. A fejlett piacgazdaságokban az adó fontos szabályozó, befolyásoló szerepet is játszik: az adóval sújtott tevékenységekre visszafogó, az adómentességet vagy kedvezményt élvező tevékenységekre pedig élénkítő hatást gyakorol.

Az adózás rejtelmeiben való tájékozódás bonyolult feladat. Adózási ügyekben érdemes „adótanácsadó” segítséget igénybe venni.