Az adókötelezettség kiterjed:
-    a bejelentésre,
-    az adómegállapításra,
-    a bevallásra,
-    az adó és adóelőleg befizetésére,
-    a bizonylatok kiállítására és megőrzésére,
-    a nyilvántartásokra és vezetésükre,
-    az adatszolgáltatásra,
-    az adólevonásra, adóbeszedésre.

Ha például a vállalkozó egy adott hónapban nem fizet általános forgalmi adót, ez még nem jelenti azt, hogy mentesülne a bevallási kötelezettség alól.

Adóalanyok azok a természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akikre a kötelezettség vonatkozik, akitől az állam beszedi az adót.

Az adó alanya és fizetője nem feltétlenül esik egybe. A személyi jövedelemadó alanya például a jogszabályban megjelölt magánszemély, fizetője pedig a munkáltatóval való megegyezés esetén a munkáltató.

Adóviselő az, akit ténylegesen terhel az adó.

Például az általános forgalmi adó esetében az adóalany és egyben az adófizető: az értékesítést végző cég. Az adókötelezettség rá vonatkozik, de a terheket áthárítja a fogyasztóra. Így a végső felhasználó az adó viselője.

Adóalapnak nevezzük azt az összeget, amire az adó mértékét alkalmazni kell.

Az adóalapot általában pénzben határozzák meg, de mértékegysége bizonyos esetekben más is lehet: például a gépkocsi súlya.

Az adó mértékét tételesen vagy százalékosan határozzák meg; adóalapra vetítve kapjuk meg az adó összegét.

A százalékban megadott adó mértéke lehet lineáris, azaz egyenesen arányos, ami azt jelenti, hogy az adókulcs az adóalap változásától független. Progresszív adózás esetén az adóalap növekedésével nő az adókulcs is.

Adómentesség esetén az adóalanynak nem kell adót fizetnie.

Az adókedvezmény a számított adóból visszatartható részt határozza meg.