A vállalkozó vagyonának saját forrása a saját tőke (a vállalkozó valós vagyoni helyzetének mutatója), amelynek legfontosabb összetevői:
-    a jegyzett tőke,
-    a tőketartalék,
-    az eredménytartalék,
-    az előző évek áthozott vesztesége, valamint
-    a tárgyév mérleg szerinti eredménye.

A jegyzett tőke a vállalkozó cégbíróságon bejegyzett, alapító okirat vagy társasági szerződés szerinti saját tőkéje, amely cégformától függően lehet részvénytőke, törzstőke, törzsbetét, vagyoni betét állami vagyon,  leányvállalati vagyon stb., amely szabadon, időmegkötöttség nélkül áll a vállalkozó rendelkezésére.

A tőketartalék a saját tőkének azon eleme, amikor a vállalkozó rendelkezésére végleges jelleggel úgy bocsátanak tőkét, hogy azt a rendelkezésre bocsátó, mint tulajdonos, a cégbíróságon nem jegyezteti be. Ilyenek például: a részvények kibocsátáskori ellenértéke és a névértéke közötti különbözet, az alapítók által tőketartalékként véglegesen átadott összeg, a más vállalkozó saját tőkéjéből véglegesen átvett pénzeszközök stb.

Az eredménytartalék az előző évek vállalkozási tevékenységének a saját tőkéhez való hozzájárulása, a saját tőkére gyakorolt hatása (veszteséges gazdálkodása esetén a saját tőke csökkenése, nyereséges gazdálkodás esetén a saját tőke növekedése).

Előző évek áthozott vesztesége a mindenkori érvényes társasági adótörvény előírásai szerint elhatárolható mérleg szerinti veszteségek összege (mely visszapótlása az eredménytartalék terhére történik).

A mérleg szerinti eredmény a kifizetett osztalék, részesedés összegével csökkentett adózott eredmény összege, amely a tárgyévi tevékenység valós és tényleges felhalmozható hozadékaként jelenik meg a saját tőke részeként.