A bizonylatokat osztályozhatjuk:
-    keletkezési helyük szerint,
-    az adatfeldolgozásban betöltött szerepük szerint,
-    előállítási módjuk szerint,
-    kezelési módjuk szerint.

A bizonylatok keletkezési hely szerint
-    külső bizonylatok (külső szervek által kiállítottak),
-    belső bizonylatok, melyeket a vállalkozáson belül állítottak ki.

A bizonylatok az adatfeldolgozásban betöltött szerepük szerint
-    elsődleges,
-    másodlagos,
-    összesítő bizonylatok.
-    Elsődleges az a bizonylat, amelyet a gazdasági esemény megtörténtekor eredeti feljegyzésként állítottak ki (pl. pénztári be-, ki- és visszavételezési bizonylat stb.);
-    Másodlagos az a bizonylat, amelyet az elsődleges bizonylat alapján készítettek, akár további feldolgozás, akár megőrzés céljára (pl. számlamásolat, stb.);
-    Összesítő az a bizonylat, amelyet több elsődleges vagy másodlagos bizonylat meghatározott célú összesítése révén készítettek (pl. leltárösszesítő stb.)

Előállításuk módja szerint
A bizonylatok lehetnek:
-    vállalkozásnál, nyomdai úton, vagy kézileg előállított nyomtatványok, (a házilag előállított nyomtatványok nem tartalmazhatnak a kötelező hatályú állami nyomtatvánnyal ellenkező előírást)
-    továbbá kereskedelmi forgalomban beszerezhető nyomtatványok (szabvány nyomtatványok).

Kezelésük módja szerint
-    szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok, (a szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok körét, kezelésük módját meg kell határozni)
-    egyéb, szigorú számadási kötelezettség alá nem tartozó nyomtatványok. (Utóbbi nyomtatványokat fajtánként elkülönítve kell tárolni, és hozzáférhetőségüket biztosítani.)