Az év végi zárlati munkák előkészítéseként – zárlati tételekként – lekönyvelik

-    az értékcsökkenési leírásokat,
-    az értékvesztéseket, értéknövekedéseket és
-    az időbeli elhatárolásokat.

A könyvvezetés (könyvvitel) a gazdálkodási tevékenység során előforduló a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre kiható eseményekről – a törvény szabályai szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet és a nyilvántartást a naptári év végével lezárja.

Az értékcsökkenés a tárgyi eszközök (és immateriális javak) használatba vétele óta bekövetkezett elhasználódása és korszerűtlenné válása, gazdasági avulása pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenési leírás az értékcsökkenés költségkénti elszámolását jelenti. Az időbeli elhatárolás: „aktív”: a mérleg fordulónapja előtt felmerült kiadások, bevételek, amelyek a mérleg fordulónapját követően számolhatók el, illetve esedékesek; „passzív”: mérleg fordulónapja előtt végbement események, amelyek a fordulónap után érvényesítendők.

A zárlati munkálatok körébe tartoznak különféle egyéb gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolások helyességének ellenőrzése (általában az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetéssel) és az adatok megfelelő szerkezetbe foglalása, főkönyvi kivonat készítése.

A zárlatot – az éves beszámoló elkészítéséhez – két fázisban kell elvégezni. Az első fázisban a tárgyidőszak gazdasági eseményeinek teljessé tétele, ellenőrzése és összesítése, s mindezek eredményeként a főkönyvi kivonat összeállítása történik meg (e zárás eredményével kerül megnyitásra a következő év). A zárlat második fázisa tartalmazza a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement gazdasági események és a piaci körülmények változásából eredő korrekciós könyvelési tételeket. E korrekciós tételek kivétel nélkül az egyes mérlegtételek értékelési előírásaiból következnek.